KÖD

Most értem csak meg, hogy amíg az eddigi naplókönyveket hurcolászni kellett, ehez csak egy internetes kábelvég (jobb mobil is) elég. Ennek most nagyon örülök. Mögöttem van egy ködben csöndben megtett 180 km-es út. Pécsről el, Fehérvárra meg érkezve.
kicsijoshnak üzenem emígyen, hogy most aztán van ám köd! Nagyon szép és deres a fák ága, meg minden olyan dermedt és néma, méltosáteljes és kimért. Amiatt persze késett a busz negyed órát, de a fodrász így is meg tudott nyírni, az időjárás ellenére visszatértem a tüsi hajamhoz. Tetszik, hogy nem lehet amúgy igazán megfogni, mint a korábbit.

Tegnap semmi érdekeset nem ettem. Öttől kilencig a veres boszinál tanultunk, és még így sem végeztünk azzal, amit tegnapra szántunk, azzal sem, ami kész volt (arról ne is beszéljünk, amit meg sem csináltam, ld. lentebbi post). Fhhúúú ez naggggyon nehéz. És ittuk a kávét meg a teát, és próbáltunk figyelni. És ment is, de három és fél óra után az agyam ledobta a szíjjat. És elkezdődött a megasztár. Melyet a barátném igencsak bír. Valódi agyatlan kikapcsolódás, némi énekkel megspékelve...
Én akkor leléptem, és száguldottam a kedvesemhez, aki felforralt virslivel várt. :o) Szegény elaludt, a virslit meg a gázon hagyta. Még jó, hogy időben érkeztem, és nem engedtem tovább forrni. Bükköcske a hős!
A virslihez a 198 forintos keceli nedűt kortyolgattam, ami nem chardonay(a palackon ez áll), ellenben árához képest igen finom. Aztán majd tizenegyre ágyba kerültem. A kisbeteg kedves mellé. Elcsapta a pociját... :o( Én meg szimplán hulla voltam. Hát villámgyorsan elaludtunk.
Aztán ötkor keltem, de nem zötyögtem villamoson, azt kiszedték Pécsből, és különben sem arra járt, amerre nekem ma hajnalban jó lett volna. :o/ Emígyen busz inkább, s újabb másik amivel Fehérvárig jöttem. Szexárdon, ha valaki reggel megáll, és éhes, térjen be a buszpályaudvar kis boltjába. Vér drága, de mennyei kakaós csigát adnak!

Most meg egy kis könyvtárazás, nagymama látogatás, efféle programok várnak rám.