Egy hosszúra nyúlt nap

Tehát úgy kezdtem, hogy beraktam egy mosást, és amint lejárt és kiteregettem, nekivágtam a városnak. Elmentem az UnivTV-be, hogy kérjek egy operatõrt jövõ keddre egy készülö riporthoz. Majd ki az uránvárosi végállomásra ahol megvettem a bérletet. Ez azért volt bravúros ötlet, mert a deles órámra be akartam érni és egy darabig a rákóczi úti irodában bírtam csak elképzelni a jegyvásárlást, az UnivTV pedig a város szélén van. De hatalmas ésszel átláttam a dolgot,és megoldottam máshogy. (olyan büszke volnam, hogy az csuda)
A deles órámon még kooperáltam is, szeminárium Deridáról. Magam is meglepõdtem, hogy bele tudtam makogni a történésekbe.
Az óra végeztével elmentem az IH-ba, a mai kivégzésem elpróbálni (végülis akasztanak). Az IH-ban kiderült, hogy Teacher lapátra került. Alakuló félben lévö kis kezdeménye egy magas szöke pasival, aki ezuttal nincs felemás cipöben, taccsra ment. A fiú megijedhetett, és bejelentette, hogy ök csak "barátok". Én ezt meghallva azonnal robogtam, hozzá, mert ez a dolgok rendje, ma õ sírt az én vállamon, holnap meg én fogok az övén. De hogy ne üres kézzel menjek, beugrottam a Köztes-spórolásról elnevezett bótba, és vettem egy bödön fagyit. Amúgy "Gilmore girls" módra benyomtuk. És megbeszéltük a világnak az õ igen helytelen folyását.
Hatra a lófarkánál teremtem, és egy nemrégiben idecseppent Világutazó bölcsésszel elmentünk borozni, majd meg is vacsoráltunk. A fiatalember kitalálta, hogy õ pedig Pécsett fog letelepedni, és idejött, és baráttalanul lakott emitt már egy hónapja, most meg minden este mással boroz. A tegnapi én voltam a sorban. :o)
A vacsora után mindketten hazafelé vettük az irányt, mégis Pali kvéházában kötöttünk ki. Ahol ott várt kedves jó barátom a Házmenedzser. A csavar a kávézóba menésben az volt, hogy Orvoshallgató is ott volt. Alább olvashatod, hogy ez miért érdekes. Ennek ellenére nagyon jól elbeszélgettünk egyre szaporodó társasággal. És a végén másodszor is búcsút mondhattam a Világutazó angoltanárnak. Aki Házmenedzser hívására csatlakozott bõvülõ kompániánkhoz. Így érkeztem haza vaslamivel kettõ elõtt hajnalban, hónom alatt a jegyzeteim, és az az öt pár zokni, amit a fagyivásárlással egybekötve vettem.