Villámbejegyzés

Alig fél óra múlva elindulok Hõgyészre, egy kastélyszállóba, ahol egy PR-rendezvényre fogunk fõpróbálni. És ezért villám gyorsan írom csak ide az emlékezetesebb történéseket.

Kedden este a Házmenedzserrel és két másik barátunkkal névnapoztunk. Emiatt aztán eléggé megfáradva értem haza, hogy tegnap végül másnaposan tartsam meg az utolsó spanyolórát. Finom volt a bor, jó volt a társaság, és amikor velünk zárták a helyet az is megkapó érzés. Volt rengeteg pletyka, meg rájövések, hogy te isismered õt, és én ezt eddig miért nem tudtam... :o) A négyfõs asztaltársaságból ugyanis egyikünk nem vot olyannyira ismerõs, így vele sikeredett ez az összenézés többször. Meg végig Macskacicó járt a fejemben, mert az új ismerõs mosolya emlézetetett az övére. És ezért aztán tegnap jól fel is hívtam, hogy ugyan mi van vele. Mondta jól van, és hogy lehetne persze jobb is, de nem panaszolkodik.
Ez azonban csak este volt, és addig bizony történt még más érdekes is. Régi jó barátném Poncia mostanában nagyon ritkán van emitt, ezért egy hónapban jó, ha egyszer összefutunk. Ez volt tegnap. Rohanós napjában kaptam másfél órát, amiben szerét ejtettük egy szelet rákóczi-torának, meg a magam részéról egy epres túrós sarokháznak. Utána együtt sétáltunk be a városba, átbeszélve a legfontosabbakat. Majd õ az egyik barátnõjével, én Kedvessel találkoztam.
Kedves levizsgázott. Hurrá! Egyel kevesebb. Ezt megünneplendõ a rég nem látott Olívába mentünk enni. Elõször járt a helyen, de neki is nagyon megtetszett. Finomat ettünk, persze degeszre. Mozogni nem bírtam utána. Picit együtt voltunk még. No jó az estét együtt töltöttük, de aztán én is õ is dögfáradtan haza.
Este aztán msntem Hriscsn mesterrel. Jól elszórakoztattuk egymást, ki ki a maga munkája helyett inkább beszélt, évõdött, s kacagot is. :o) Megbeszéltük az élet apróbb és nagyobb kérdéseit. Szórakoztunk.

Most én megyek. Adeu - katalán Isten vele!