... a munka és béke ünnepe!

Remek és hosszú hétvége után vagyunk. Lassan kinyújtúzom aztán ki is pihenem. Szombaton még volt ugyan egy kis Nárciszos próba, de azért ezzel együtt is kellemes volt. Kaptam egy elég rémítő sms-t VeresBoszitól, aki ki van bukva még most is, mert a faszija lelécelt. Most már megkerült a srác, de azért a dolgok korántsem rendeződtek még. Ezért aztán lelki elsősegélyeztem, meg próbáltam segíteni egy szigorlati felkészülésben régi barátnémnak, aki a nagymamámmal egy napon született (csa nem egy éveben).

Amúgy szombattól ma délelőttig ideköltöztettem Bambikát, hogy legyünk má' együtt. És látám, hogy ez jó. Szombaton egy kis "házi-mozi" volt rajzfilmekkel, vasárnap közös főzőcske, meg Dombóvárazás volt. Most volt az Országos Diákszínjátszó Találkozó a kis tolnai városban. Zsengébb maglonc koromban én is megfordultam a Találkozón nem egyszer, ókor-ókor még elismerést is szereztem, de most teljesen külsősként, szurkoló barátként ülhettem a világot jelentő deszkákkal szembe le, hogy csodáljam az emberi színek játékát.
Ha már emberi színek, nyilván volt itt is másabb szín. Pl. Simon, akit fogalmam sincs vajon így hívnak-e, de elneveztem. Azért, mert akárcsak egy óvodásoknak készült fejlesztőkönyv főhőse, ő is rikító piros-fehér csíkos pulcsit viselt. Legjobb emlékeim szerint - melyek gyanusan hibásak - ezt a figurát Simonnak hívták. No innaen a név. Meg onnan, hogy a képeskönyvvel ellentétben ahol Simont kell kiszúrni a tömegből, tegnap délután eza fiatalember talált meg minket bárhol voltunk is a rendezvények helyszínei közül. Még az ABC-ben is ránktalált, és merő véletlenségből ugyanazt az édességet szúrta ki magának, amit mi is magunknak. ehh...
Szombat estve Pécs utcáin hazafele baktatva, az egyik pinceborozó mellett haladtunk. A vendéglátó egység éppen zárt, s az utcán előtte meglepő jelenet zajlott. Egy hetvenes néni szatyraiba kapaszkodva, botjával az aszfaltot döngetve káromkodott, szidalmazott, egy hasonló korú öregurat, aki egy másik idősödő asszony társaságában jött fel a műintézményből. Igazi szerelmi dráma forgott előttünk az utcán. Mi persze se köpni, se nyelni. Igaz lenne, hogy a szerelem hetven után a legédesebb?

Ma családi ebéd Kedvesékkel. Az anyukája remek szakács, és isteni mézes-krémest csinált. A kedvenceim - amiből sok van - egyike, és nagyon rendben volt. Meg játszottam picit a Gyűrűk Ura alapján készült stratégiai játékkal, és tökre belefeledkeztem volna, de Bambika unta, hogy egyedül szórakozom, hát abbahagytam.