Leheletnyi idõ

Szép májusunk van, nemde? Dede. Szépen látszik a lehelet a szélben. Jaja. Ez egy leheletnyi idõ.

Én meg egy leheletnyi idõt nyerek, hogy elmeséljem, ami csütörtök óta történt. Persze nem fogom, még annyira vázlatosan sem mint Balázs. Legyen elég annyi, hogy sok minden. Rnegeteget próbálunk. Holnap az évad utolsó premierje, amire egyébként legrangosabb vendégként hriscsn is igérte magát. Pocsékul álltam a szöveggel, most már csak rémesen. Egyszerûen nem tanultam, s akkor nem fog menni.
Csütörtökön nem próbáltunk, volt egy szakestély amirõl leléptünk, mert amiért mentem, abból semmit nem kaptam, s ez így nem volt jó. Tömeg vala, füst vala, rossz vala. Fogtuk magunk Kedvessel, s elmentünk inkább. Vacsora az Adriában, horvát ízek szendvicsformában. Remek kis hely, nem is vészesen drága. Pljeskavica volt, de lehetett volna csevap is. Füstölt sajtot is kértünk, és utána áradoztunk, meg bûzlöttünkk a hagymától. :o) Átbattyogtunk Capriba, ami egy cukrászda, és ahol elõtte nap is ültem Veresboszival. Olasz forrócsokit ittunk, a pincér mosolygott, mi is mosolyogtunk, majd nyammogtunk. Sûrû, barna, nem ragadósan édes, a narancstól pikáns, ez mind a forrócsokink volt. Remek volt. Valami pazar. (pozor: serb-hr. vigyázat [???])
Pénteken próba reggeltõl délutánig. Lecseszés az Angyalkától, mert nem tudjuk a szöveget (fõleg én). Este Teachernél drámaped.-tréning. Szegény Teacher, rettenetesen megfázott, olyan szomorú volt így látni. A tréning így videózás volt, oktatófilmmel.
Szombaton reggel megfõztem. Délben próbálni mentem. Este tízre itthon valék. Fél óra múltán megjöttkedves. Vele még a szombati esõben éjfél elõtt záró kávézók közt hadakoztunk, hogy egy kis feketelevest szemeink leragadta elõtt magunkhoz vehessünk. Végül a naívban letelepedtünk. Csak miattunk nyitva tartott még az a kedves pincér, meg a pultoslány. Hosszúkávé, tejszín, cukor. Majd a pécsi meleg helyre. Az utóbbi napok esõi miatt a pince dohos volt és hideg. A buli hamar behalt. Kakas lekopott, és nem beszélgethettem, a Szõlész szintúgy. Bár ez utóbbit nem annyira bántam. Végül fél három felé leléptünk ni is Kedvessel. És szerencsés sors, az esõben kaptunk egy fuvart. Az elhozott hazáig. Kedvessel együtt aludtunk, ezuttal nála. Ami vicces volt, mert fél hétkor zenélni támadt kedve az egyik szomszédjának. A vasárnap így kialvatlan - álmsokásan telt, shoppingolni még így is tudtunk azért. Van új úszógatyóm, farmerdzsekim, meg két pólóm. Dögösek! :oD
Vasárnap délután különpróba/szöveggyakorlás, rám fért.
Ma meg fogadóbizottságosdit játszottam egy pár némettel, és az egyik szép, szõke, formás fiúcskát lefektettem alukálni. ;o) Most itt szuszog békésen. Rövidesen megyünk enni Angyalkához. Szép hetem lesz. Hajjaj! :o)