Nektek már volt ilyen?

I overslept and missed my train,
slipped on the sidewalk
in the pouring rain,
sprained my ankle,
skinned my knees,
broke my glasses,
got stuck in the elevator,
it wouldn’t go,
kicked it twice and stubbed my toe,
bought a pen that didn’t write,
took it back and had a fight,
went home angry,
locked the door,
crawled into bed,
couldn’t take any more.

Na, tegnapelőtt nekem ilyenem volt. Mondjuk csak lelkileg...

A szöveg egyébként angol nyelvtanároknak segíthet gyakoroltatni szókincset...

hmm

Vessetek rám minden követ. Ritkán írok mostanában. Valahogy nem volt ingerem rá. Nincs mit magyaráznom. Kicsit elfáradtam. Így egy újabb évgyűrűvel terebélyesedve, már hamarabb fáradok, ezek szerint.
Mérhetetlenül bosszant, az amit esténként látok Pécs központjában. Az, hogy hiába minden, egyenként kell a halakat fogni, s nincs háló, ami segíthetne. És még ha friss vízhez is kerülnek, csak visszabucskáznak a régi tóba. Fogyó hold van, na.

Nem igérem, hogy holnap majd írok, mert nem tudom rá visz e a kedv. Nem mondom, hogy nem hiányzik, mert de igen. És mégsem írok egy sort se. Szóval, ha kitartotok, köszönöm. Ha nem, úgy jó utat Nektek továbbra is.

Egyébiránt most épp' Dave Matthew's Band szól. És valami furcsa véletlen módján sorra olyan számokat generál be a lejátszó véletlen rendben, hogy csak ámulok, hogy ezt vagy azt mennyire szeretem. Lover lay down; Mother, Father; It's right és még sorolhatnám.

Pedig összegészében nincs okom panaszkodni. Jól vagyok. Rövidesen továbbképződöm és drámapedagógusokat képző lehetek. A hétvégén egy remek színházi és drámapedagógia szakmai nap résztvevője lehettem, és az utána való sörözés kicsit még meg is maszirkálta a lelkem. Ellenben szembesülhettem vele, hogy kedves kollégám, barátom elmenni készül, s hogy nincs értelme marasztalni. Hogy a fák levele végül csak lefele esik. S hogy egy másik kollégám ugyanúgy törhető mint én, ha száguldó autóval találkozik. Neki ezúton is jobbulást kívánok, s sok nem ilyen születésnapot.

A panaszból s riadt képekből ennyi is elég talán. Holnap vagy próbálok, vagy nem. De bizonyosan sütök sóban csirkét, olyat mint, amit még Balázs és Kedvese mutattak nekem. Az finom lessz majd, ahogy finom volt a mai menü a Mentában. Nem reklámozom többet a helyet, mert menü időben be se férni. :o)

Panasz Update

A Vízforraló csak szeszélyeskedik, ha eleget pihen, akkor újra hajlandó forralni... Jessz! :o)

Bikkfa beteg...

No nem nagyon, csak egy kis lázas-medence-fájós, levegőt-nem-kapós nátha. Szerintem. A vízforralóm szerint meg kapjam be, ő innentől csak melegíteni hajlandó a vizet forralni nem. Szóval vicces. Döglődve próbálok befejezni két pályázatot. Klassz!

Ez most egy ilyen panaszkodós volt. Kell az ilyen is. :o)